SSD mozdulatlan gyorsasággal. Talán ezzel az elsőre összeférhetetlennek tűnő szópárossal is jellemezhetnénk az SSD-ket, azaz a Solid State Drive-okat. Annak érdekében, hogy ezt megértsük egy kicsit ássuk be magunkat a háttértárak fejlődésébe.
Napjainkban két háttértároló típusról beszélhetünk. A régebbi merevlemezekről, illetve az újabb SSD-kről.
Célszerű a régebbi technológiával kezdeni az ismertetést. Nézzük is meg, milyen jellemzőkkel bírnak a winchesterek.
A merevlemezek működéséről tudni kell, hogy mozgó alkatrészeket tartalmaznak. Ezek az adattároló mágnestárcsák, illetve az író/olvasó fejek. Mint minden mozgó alkatrésszel rendelkező berendezés, úgy a merevlemezek is meghibásodhatnak. A meghibásodás az idő előrehaladtával, illetve az írás és olvasás mennyiségétől függ. Azaz minél jobban igénybe vesszük a merevlemezt, annál nagyobb lesz a meghibásodás esélye.
Az ilyesfajta meghibásodásoknak előre látható és sok esetben hallható jelei is vannak.
Hallható jele, a szerintem sokak által ismert klasszikus merevlemez „kerregés”. Amennyiben az egyéb jeleket vesszük górcső alá, úgy a lassuló másolási és írási sebességet említhetnénk meg, a véletlenszerű adatelérési idő megnövekedést, illetve a hibás szektorok által generált hibás file-ok feltűnését vehetnénk ide.
Ez utóbbi eléréséhez általában tényleg egy nagyon leharcolt merevlemez esetében tudunk csak beszélni.
Természetesen a merevlemezek fejlődése is folyamatos. Gyorsult az írási és olvasási sebességük, illetve folyamatosan nőtt a felhasználható hely is. Az első kereskedelmi forgalomban megjelent SSD-t a SanDisk biztosította, 1991-ben, melynek kapacitása 20 MB volt. Ezt OEM partnereknek értékesítették és az IBM által kifejlesztett ThinkPad laptopokban használták. A fejlődés az SSD-knél is folyamatos volt, de az átlag fogyasztóknak még elérhetetlen áron kerültek értékesítésre. A hadiipar is felfigyelt a technológiára, mivel a merevlemezekhez képest nem kellett a rázkódástól és vibrációtól tartani az SSD-k esetén és jobban bírták a hőterhelést is.
A SanDisk 1998-ban mutatta be a 2,5, illetve 3,5 inches SSD megoldásokat, míg 2009-ben sikeresen elérték az 1 TB-os adattárolási képességet az SSD-k.
A verseny egyre jobban kialakult a HDD-k és SSD-k között. A HDD-k fejlődésében jobban dominált a háttértár bővülése. A sebességben is történt előrelépés, egyik leggyorsabb merevlemez a 10.000 fordulatra képes WesternDigital VelociRaptor volt, ami már hűtőbordás kialakítással került forgalomba, illetve az írófej sose érintkezett a tárcsával, így a kopás is jelentősen csökkent.
Technológiai különbségek
Eddig leginkább csak a merevlemezekről esett szó. A kezdő címre visszakanyarodva: Mivel az SSD-ben nincsenek mozgó alkatrészek, így mechanikai jellegű meghibásodástól nem kell tartanunk. Az élettartamra TBW érték utal (Total Bytes Written / Terabytes Written – mindkettőt használatban van, de az első az, ami az eredeti jelentéssel bír, noha a TBW értéket Terabyte-ban adják meg). Mivel nincs mozgó alkatrész, így az írási és olvasási sebesség is sokkal nagyobb tud lenni. Továbbá a véletlenszerű file-elérés is sokkal gyorsabban és kiegyensúlyozottabban történik.
Tovább kevesebb áramot igényel, illetve működése kevesebb hőt is termel. További fontos tulajdonsága, mely szintén a mozgó alkatrészek elhagyásából adódik, a már említett jobb rázkódásvédelem. Egy esetleges leejtést is jobban bír, a merevlemezekhez képest.
Sebességverseny eredménye
Egy ideig a merevlemezgyártók próbáltak lépést tartani az SSD-kkel, de be kellett látniuk, hogy a technológiai különbségek miatt, nincs esélyük elérni és leelőzni az SSD-ket sebességben.
Így a merevlemezek megmaradtak a biztonságos, hosszú távú és nagy mennyiségű adattárolás termékei, míg az SSD-k lettek a sebesség bajnokai.
A merevlemezgyártók részéről a minél nagyobb adattárolás lett a cél, illetve a megbízhatóság növelése. A WesternDigital leányvállalata a HGST (Hitachi Global Storage Technology), dobott először piacra héliummal töltött merevlemezt. Azaz a winchesteren belül nem levegő volt, hanem hélium.
Előnyei: A nagy sebességgel forgó lemezek kisebb turbulenciát keltenek, ami csökkenti a merevlemezek fogyasztását és a meghajtó hőtermelését. Az író és olvasó karoknak nagyobb védelmet kínál ez a megoldás, ami javítja az I/O műveletek pontosságát, így pedig növelhető az adatsűrűség.
Ezek a megoldások azonban csak az asztali gépekben helyezhetőek el, a laptopokba nem férnek el a túl nagy merevlemez ház miatt. És itt pecsételődött meg a laptop merevlemezek felhasználása. Mivel méretnövekedés nélkül már nem sikerült nagyobb háttértárakat rakni a laptopokba, illetve az SSD-k elérték a laptop merevlemezek tárolási kapacitását, továbbá az SSD-k árazása már megfizethető szintre csökkent, gyakorlatilag hosszú távon a merevlemezek ki fognak kopni a laptopok kínálatából. (Jelen technológiát nézve.)
Megváltozott igények a programok részéről
Az idő előrehaladtával azonban nem csak a felhasználók igényei növekedtek a gyorsabb működés irányába, hanem a programok is egyre nagyobbak lettek, egyre több adatot kell betölteni a futtatásukkal.
Ezek az elvárások vezették oda a laptop gyártókat, hogy manapság már szinte csak SSD-kkel ellátott laptopok kerülnek a piacra. Az SSD-knek hála mind a bootolás, mind pedig a programok betöltése és használata jelentős mértékben felgyorsult.
Laptop SSD-re történő csere
Amennyiben még a laptopunkban nincs SSD, érdemes elgondolkozni egy cserén, hiszen szignifikáns különbség van a két megoldás között. Adatmentésben és Windows telepítésben is a segítségetekre tudunk lenni, valamint abban is, ha nem lennétek biztosak abban, hogy milyen és mekkora SSD-re érdemes váltani.
Típusban a csatlakozási felületek különböznek, így például van SATA, illetve M.2 csatlakozás is. Ez már az SSD technológián belüli fejlődés. Mindkettő nagyon gyors, de az M.2 már egy fejlettebb megoldás.
Laptop kialakítás függő, így vannak olyan megoldások, amik hibridek, azaz SSD és HDD foglalat is van bennük. Ahogy már korábban is írtuk, a HDD-k a fizikai méretkorlátok miatt nem tudnak adattárolásban fejlődni a laptopoknál, illetve az SSD-k árcsökkenése és adattárolási képességének növekedése egyre inkább okafogyottá teszi a HDD-k alkalmazását egy laptopban.
SSD kategóriák
Az SSD-ket felhasználásuk szerint is osztályozhatjuk.
Amennyiben csak a rendszert szeretnénk rá telepíteni és irodai alkalmazásokat futtatni, egy 128 GB-os kis TBW értékű megoldás is kiszolgál majd minket.
Amennyiben már filmeket, videókat, zenéket és képeket is akarunk tárolni, abban az esetben már inkább egy 256-512 GB méretű háttértárat válasszunk, ahol a TBW érték is nagyobb.
Abban az esetben pedig, ha tudjuk, hogy masszívan használatban lesz az SSD egész nap (renderelés, videójátékok, rendszeres adatmozgatás stb.), akkor 1 vagy 2 TB-os megoldást válasszuk a legnagyobb TBW értékkel. Nyilván a tárhely és a TBW érték növekedésével növekedni fog az ár is, de ne csak az ár, hanem nyers adatok fényében döntsetek. (Írási/olvasási sebesség, TBW érték, foglalat típus, illetve fontos még az SSD hossza is, hogy beférjen a kívánt helyre.)
A csúcs SSD-k, amik egész napos terhelést is gond nélkül megoldják, már nagyobb hőleadással működnek, függetlenül attól, hogy nincs bennük már mozgó alkatrész.
Érdemes ilyen SSD-knél már olyan megoldást keresni, ami az alap csomagban tartalmaz hűtőbordát is.
Hűtőborda lévén ez egy passzív hűtést jelent, tehát nem jár majd zajjal, azonban ez a passzív megoldás is képes jelentősen csökkenteni a működési hőmérsékletet, ami mindenképpen jótékony hatással lesz majd az SSD-re.Legyen szó SSD cseréről, vagy fejlesztésről, hozzánk bátran fordulhattok. Üzleteinkben kérjétek kollégáink segítségét, legyen szó tanácsadásról, vagy szerelésről, mindkettőben készségesen fognak segíteni Nektek.
